Táborunk negyedik napján kezdetét vették a Szent István korát idéző ügyességi feladatok, a „lovagi torna”. A gyerekek különböző játékokban tehették próbára ügyességüket, bátorságukat és együttműködési készségüket. Volt kincskeresés, méregillat-felismerés, valamint egy sérült társ szakszerű ellátása és biztonságos elszállítása.

Ezek a feladatok nemcsak a játék öröméről szóltak, hanem arról is, hogyan épül egy valódi közösség. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy nem kell mindenkinek ugyanabban jónak lennie: mindenki a saját ajándékaival járul hozzá a közös sikerhez. A sérült ellátásánál ugyanúgy szükség volt az erőre a hordozás során, mint a gyengédségre és odafigyelésre a sebek bekötözésénél.

Bár esőt jósoltak, a nap programjait egyáltalán nem zavarta meg az idő.

A réten a feladatok után még maradt idő közös játékra is. Nagy sikert aratott az úgynevezett evolúciós játék, amely a jól ismert kő–papír–olló különleges változata.

Az aktív délelőtt után ismét egy méltán népszerű ebéd következett: paprikás krumplit fogyasztottunk, desszertként pedig finom jégkrémmel hűsítettük le magunkat.

A nap egyik legünnepélyesebb és eseménye a lovaggá ütés volt. Zoltán atya egyenként avatta a csapatok tagjait Szent István hűséges lovagjaivá. Ez a jelképes szertartás méltó lezárása volt a délelőtti próbáknak, és maradandó élményt jelentett a gyerekek számára.

Ezt követően egy kis pihenő következett, majd este a 14 év feletti táborozók és a segítők ismét összegyűltek a plébánián, hogy egy estét is együtt lehessenek. Elkészültek a nyársak, igazi tábortüzes hangulat lengte be az udvart. 

Az estét a templomban közösen imádkozott kompletórium koronázta meg. Meghitt és személyes volt - olyan, mint egy esti, gyertyafényes találkozás az Úrral. Testileg és lelkileg egyaránt feltöltődve zárhattuk táborunk negyedik napját.